Töfsingdalen Nemzeti Park

Terület: 1615 ha
Alapítás éve: 1930

Töfsingdalen egy ősi állapotban lévő, érzékeny völgy észak Dalarna hegyeiben, mely számos rendkívül érdekes tájat foglal magába – száraz és barátságtalan hatalmas vándorkő területeket, érintetlen fenyőerdők, lucfenyők virágszőnyeggel fedett erdői, hol apró, békés tavakkal, hol rohanó vizekkel.

Látnivalók: Egy gyönyörű vidék szerte óriási vándorkövekkel. Ősi fenyőerdő.  Rengeteg gyógynövény a Töfsingån-folyó mentén. Tágas kilátás a Hovdenből.

Elhelyezkedés: Idre-től kb. 35 km-re észak felé, Älvdalen Önkormányzat területén, Kopparberg Megyében.
Látogatás Töfsingdalen Nemzeti Parkban: Töfsingdalenben nem nagyon van lehetőség természetjárásra, köszönhetően a ’vándorkő-tengereknek’. Van egy elég rossz minőségű út délkelet felől a Storån folyóig és a Siljanskojan-ig, ahol korlátozott számban elérhető alvási lehetőség is. Innen kb. 7 km-nyi gyaloglással elérhető a park határa. Vagy 12 km-es túrával a Grövelsjön-tó kutató állomástól nyugatra haladva is elérhető a határ.

A vadont leginkább a megközelíthetetlenség, a pusztaság és elhagyatottság jellemzi göröngyös, zord vándorkőmezőkkel, illetve az érintetlen erdőben látható földből kiálló farönkök hadával. Talán ez a legnehezebb terep típus, melyet Svédország ’fel tud mutatni’.
A parkban egy völgy által felosztott két hátságot is láthatunk. A legmagasabb neve Hovden, tágas horizonttal 892 m magasan a tenger szintje fölött. A másik hegygerinc az Olåsen, mely vándorkőmezőt jelent, amely gyakorlatilag meghatározza az egész felszínt.
Az egynyári növények rendkívül nagy területen fordulnak elő Töfsingån folyó mentén. A fenyőerdőben jó pár fafaj él, de gyakori jelenség, hogy ritka és mérgező sárga zuzmó fejlődik ki sok ‘halott’ fában.


Forrás: Swedish Environmental Protection Agency

 
Következő cikk »

Tyresta Nemzeti Park

Terület: 2000 hektár
Alapítás: 1993

Odautazóknak

Látnivalók: A változatos, érintetlen erdő, 300 éves óriás fenyők, szurdokok, hegyszorosok jég által erodált sziklakibúvásokkal, melyeket zuzmók takarnak.
Elhelyezkedés: Stockholmtól délkeleti irányban, kb. 20 km-re; Haninge önkormányzat, Stockholm megye.

A park főbejárata Tyresta falujához közel található,amit busszal is és autóval is könnyen megközelíthetünk. A Nemzeti Park Központ hivatalosan 1997-ben nyílt meg (“Nationalparkernas hus”). A parkon és a szomszédos természetvédelmi területen keresztülhaladó, kb. 50 km hosszú ösvényen haladva a látogatók megcsodálhatják a nagy kiterjedésű őserdőt, a tavakat a lenyűgöző sziklás partvonalakkal és elsétálhatnak egészen a Balti-tengerig.

Tyresta a hegyvidéki régiókon kívül eső, egyik legnagyobb érintetlen erdőség. Misztikus látványt nyújt a tűlevelű erdő és a szakadékos, szurdokok vidéke a jég által csiszolt köves lejtőkkel. Ez a szurdok völgy egyedülálló nemzetközi viszonylatban is. Csupán Svédország közepén és Finnország déli részén láthatunk ilyet. Tyresta néhol ’dimbes-dombos’ tája valóban egy ősi síkság maradványa. Olyan 600 millió évvel ezelőtt az akkoriban itt fekvő hegyvidéki terület szél és víz által történő eróziója során jött létre, mely azóta felszabdalódott és kialakult a hasadékok rendszere; ezek nagy része ma mocsarak és tavak által kitöltött.

A park kb. 80 madárfajnak ad otthont, melyek nagy része a fenyőerdőben található. A siketfajd, a fakopáncs és bagoly jellegzetes madarak Tyresta erdejében.


Forrás: Swedish Environmental Protection Agency

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Tresticklan Nemzeti Park

Területe:2897 hektár
Alapítás: 1996

A norvég határ mentén, Dalsland tartomány nyugati részén fekszik Tresticklan hatalmas sziklás vadonja. 30 km2-ével Dél-Svédország legnagyobb lakatlan és úttalan vidéke.  A látogatókat az ősi erdő, a gyönyörő tavak és a lenyűgöző táj látványa fogadja.

Odautazóknak

Látnivalók: Nagy érintetlen őserdő, szakadékos völgyek, a tűlevelű erdők madarai, mint pl. a siketfajd, nyírfajd és  császármadár, a ritkás és kopár fenyő erdő.

Elhelyezkedés: Dals-Ed önkormányzati területén, Dalsland tartomány észak-nyugati részén, a norvég határnál.


Könnyen megközelíthető a Stora Lee-tó keleti partja mentén lévő útról. Rävmarken-től északra kb. egy km-re vezet egy mellékút, mely Rökullehögen Farm-ot elhagyva Råbocken telke felé tart. Ez az egyetlen kitáblázott út a parkhoz. Råbocken-nél parkolási lehetőség és információs tábla is segít az eligazodásban. Innen a Halleleden túraösvény fut, kb. egy km-re a park határa felé. A Halleleden-en kívül, amely folytatódik a norvég határon túl is, a Stora Tresticklan-tó partja mentén is megy egy ösvény, mely a Bråtane tanya mellett visz el. Egy mellék ösvényen pedig a park magaslatára juthatunk fel, Orshöjden-re.

Az Orshöjden dombról, mely Tresticklan park szívében helyzkedik el, végeláthatatlan erdős horizonton kémlelhetjük a tájat, minden irányban. Dél-Sakndináviában itt tudsz a legmélyebbre jutni az erdőben; majdnem három km-re van innen a legközelebbi út.  A gyalogtúra folyamán kevés a valószínűsége, hogy összeakadhatunk különleges állatfajokkal és ritka növényekkel.


Forrás: Naturvårdsverket

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Vízkészlet és vízellátás

Készletek

Svédország vízben nagyon gazdag ország. Az ország teljes területének a 9 % -át alkotják tavak. Majdnem 100.000 tavuk van, melyek 90 %-ának területe kevesebb, mint 1 km2. A négy legnagyobb tó a teljes tó terület egynegyedét teszi ki.

A közepes vízhozam minden folyóban eléri a 200 km3-t. Az önkormányzati szektorok 0,5 %-ot használnak az elméletileg elérhető vízkészletből. Stockholm csupán 3 %-ot használ a főváros vízellátásához. A többi felhasználó, mint például az ipar és a gazdálkodás kb. háromszor annyi vizet fogyaszt, mint az önkormányzati területek.

Nem tekintve Svédország délkeleti részét, a legnagyobb szigeteket és szigetvilágokat, a vízellátás nem nagy problémát jelent a belsőbb területeken sem a bőségesen elérhető készleteknek köszönhetően. A még feldolgozatlan vizek minősége különböző, ennélfogva szükséges kezelési eljárások is változóak.

Az évenkénti átlagos csapadék változik a délkeleti 600 mm-es érték és az északnyugaton a hegységekben mérhető több, mint1500 mm között. Az ország déli részén, ahol a legtöbb ember él, az éves csapadék átlag általában 700 mm körül van.


Vízellátás

Svédországban valamivel 2000 fölötti a  köztulajdonban lévő vízművek száma, melyből 10% a felszíni vizek kivonására épül. Ezek a nagy vízművek látják el a népesség 51 %-át. A vízművek 7 %-a a mesterséges talajvízre épül; ezzel a fogyasztók 23%-át látják el. A fennmaradó 26 %-ot a talajvízre épülő gyárak (több, mint 1700 )  szolgálják ki.

Másként fogalmazva, Svédországban az ivóvíznek majdnem a felét a talajvíz, vagy az ún. mesterséges talajvíz szolgáltatja. Utóbbin a tavak és folyók vizét kell érteni, melyet kavicsrétegeken keresztül szűrnek át. A svéd klíma, a geológia és legfőképpen az egész országban fellelhető homokos és kavicsos üledék (pl.: ózok, /esker, ås/ ) erre jó feltételeket biztosít.

A fogyasztók száma 7,7 millió, mely a teljes népesség közel 90 %-a. A teljes termelés pontosítható talán azzal, hogy annyit állítanak elő, hogy pl. egy fő 330 liter-t használhatna egy nap. Ettől azért egy kicsit kevesebbet, kb. 200 litert használ egy háztartás. A fennmaradó 130 litert a termelés, ipar és az irodaépületek felhasználása teszi ki, illetve ez az érték tartalmazza az esetleges elszivárgást az elosztási hálózaton keresztül. Ez az elszivárgás a teljes víz termelés 20 %-át adja átlagban.

A víz fogyasztás a háztartásokban a következőképpen osztható fel egy napra:

  • 10 liter: ivóvíz és ételkészítés
  • 40 liter: wc tisztitás, öblítés
  • 40 liter: mosogatás
  • 30 liter: mosás
  • 70 liter: a személyes tisztálkodás
  • 10 liter/fő /nap egyéb felhasználás

Az ivóvíz ugyanúgy osztályozva van, mint az élelmiszerek, ennél fogva a vízművek is úgy működnek, mint egy élelmiszergyártó egység.Igy lehetséges jó minőségű vízet előállítani felszíni vizekből és talajvízből egyaránt. A talajvíznek számos előnye van, összehasonlítva a felszíni vizekkel, köszönhetően  alacsonyabb hőmérsékletének és kisebb, káros szerves anyag és baktérium tartalmának.


Vízellátás Stockholmban:

Az ivóvizet Stockholm városában a Stockholm Water Company állítja elő, mely ISO 9001 és ISO 14001 tanúsítvánnyal rendelkezik. A kiegyensúlyozottan jó minőségű vizet a Mälaren-tó vizéből állítják elő kezelési eljárás útján Lovö és a Norsborg vízművében. (f.: Stockholm Vatten honlapja).


Skåne tartomány vízellátása:

A Bolmen-tó Småland tartományban helyezkedik el 184 km2-nyi területen, 37 méter maximum mélységgel. A tó Svédország tizedik legnagyobb tava. Skåne tartomány tekintélyes részét ez a tó látja el friss vízzel egy 82 km hosszú alagút révén, a Bolmen Water Tunnel (Bolmentunneln) csatorna alagútja által. A csatorna alagút az 1970-es, 1980-as évek alatt épült.  A hálózaton keresztül mintegy 700.000 ember kap ivóvizet.


Az alagút kiépítése azon okokból történt, hogy előre megjósolták, hogy a csapvíz egyszerűen kevésnek bizonyul majd Skåne tartomány 1960-as években megnövekedett népessége miatt, továbbá, mert a helyi vizek kalcium szintje magas. Ez a víz talajvíz volt, illetve Ringsjön és Vombsjön tavak vizeit jelentette. A kiépítés a meglepetésszerű, ‘rossz minőségű’ kőzet miatt több pénzbe és időbe került , mint tervezték.


Borås ivóvízellátása:

A Borås Energi och Miljö társaság látja el Borås -t távfűtéssel, biogázzal, ő végzi a hulladékgazdálkodást, víz és szennyvíz kezelést, energiaellátást és hulladékelszállítást. Az elektromosságot vegyesen hő – és villamos erőművekben, ill. vízerőművekben állítja elő. A vállalatnak 220 dolgozója van és az éves forgalma 950 millió SEK. A Borås Energi och Miljö önkormányzati tulajdonban lévő társaság, mely a Borås Stadshus AB. – n belül működik.

Egyik legfontosabb feladata azoknak, akik a víz és szennyvíz részlegen dolgoznak, hogy Borås lakossága tiszta, friss, ízletes és egészséges ivóvízhez jusson. Sjöbo a legnagyobb víztisztító mű Boråsban. Fristad, Viskafors, Borgstena, Kinnarumma, Svaneholm, Sjömarken, Sandared és Sandhult mind innen kapja az ivóvizet. A többi körzetet néhány kisebb víztisztító gyár látja el.

Az ivóvíz keménységét a vízben oldott kalcium és magnézium mennyiség alapján állapítják meg és német keménységi fokban mérik : onk (odH). Ha víz kemény, kalcium foltok jelenhetnek meg a mosogató lefolyócsövében, úgy mint lerakódásokat láthatunk a kávéfőzőben és a lábasokban is. A víz keménysége Boråsban változó, attól függően, hogy hol él az ember. Alább egy térkép mutatja Borås önkormányzat területén a különböző vízkeménységeket, mely értékek a nagyon lágy és lágy kategóriát képviselik, tehát ivóvíznek lehet, hogy finomabb, amit boltban veszünk :

Minél keményebb a víz, annál jobb ízű, de annál kevésbé alkalmas mosásra, nagyobb mértékű a vízkőképződés aránya, illetve gyengébb a mosószerek hatása.  (f.: Borås Energi och Miljö honlapja)


Forrás: Svenskt Vatten honlapja

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Tiveden Nemzeti Park

Terület: 1350 hektár
Alapítás: 1983

Tiveden Nemzeti Park örökzöld erdők, mély, hasadékos völgyek, nagy területen kaotikusan szétszórt, óriás vándorkövek és egy nagyon érzékeny vadon területe.

Odautazóknak

Látnivalók: az erdő borította dombvidék, gyönyörű erdős, tündérrózsás tavak, gigantikus vándorkövek Stenkälla-nál, a kilátás Trollkyrkobergen hegységből, fürdőzési lehetőség Vitsand partjánál.
Elhelyezkedés: a Vänern és Vättern tavak között, Laxå és Karlborg önkormányzatához tartozik és területe kiterjed Örebro és Västra Götaland megyékben egyaránt.
Megközelítés: keletről a 49-es számú országút, Karlsborg és Askersund közötti szakaszáról érhető el. A parkban 25 km-es túra ösvény van, mely a legérdekesebb látnivalókat mutatja be.

Tiveden nemzeti park egyike Svédország legérintetlenebb erdőinek, hegyvidékes, hullámzó sziklás, köves területeinek. A park az erdő legmegközelíthetetlenebb részén helyezkedik el, melyet Trolltiven-nek is neveznek.
A park egész területén találkozhatunk tarlóégetéssel, faszén égetéssel és fakitermeléssel egyaránt. Emberek nem éltek itt soha. A park gyönyörű tavaiba halakat
telepítettek, illetve lenyűgöző, legalább 10 méter magas vándorköveket is láthatunk itt, melyeket valaha a belföldi jégtakaró szállított ide. Több barlangot is találunk; a leginkább ismert a Stenkälla, egy áldozati, kultikus hely, még a pogány időkből.
Az állat- és növényvilág egyaránt szegényes mióta a biotóp sziklás, köves fenyőerdő; viszont a parknak nagy siketfajd állománya van.


Forrás: Swedish Environmental Protection Agency

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Közlekedés

Repülőterek száma:
249 (2010)
Burkolattal ellátott leszállópályával rendelkező repülőterek száma: 
152
Burkolat nélküli leszállópályával rendelkező repülőterek száma:   
97
Helikopter leszállópálya:
2 (2010)
Vasút:
11,633 km 
Autóút:
572,900 km (ez magába foglalja az 1855 km hosszú autópálya szakaszt)
Kereskedelmi flotta hajóinak száma:
163
Kikötők és végállomások:
Brofjorden, Goteborg, Helsingborg, Karlshamn, Lulea, Malmo, Stockholm, Trelleborg, Visby


Forrás: Enjoy Stockholm, the royal city honlapja

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Söderåsen Nemzeti Park

Területe:1625 hektár(becsült adatok alapján 4015 angol hold)
Alapítása: 2001

Odautazóknak

Látványosságok: Mély, hasadékos völgyek, törmelékes lejtők, széles-levelű fák erdői, kilátás a Kopparhatten-ről, a rendkívül gazdag növény és állatviág, a zavartalan vízmosások és természetvédelmi központ Skäralid-ban, ahol érdekes kiállításokat tekinthetünk meg.
Elhelyezkedése: Helsingborg-tól kb. 30 km-re keletre, Skåne megyében.

Megközelítési tippek
: A főbejáratot Skäralid-nél találjuk, melyet Röstånga-ból és Ljungbyhed-ből érhetünk el autóval. A parkon belül

túraösvények, bicikliutak és pihenőházak segítik látogatásunkat.
Kopparhatten csúcsáról az alatta fekvő völgyön át lélegzetelállító tájkép tárul elénk. A területet bükkerdő uralja, ill. az egyik legnagyobb kiterjedésű, széles levelű erdő Észak-Európában.

A park kedvező élőhelyet nyújt a madárvilágnak, mint pl. a Kis fakopáncs (Dendrocopos minor) és a Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes). Hegyi billegetőt (Motacilla cinerea) és a Vízirigóféléket (Cinclus), mint például a Szürke vízirigó (Cinclus mexicanus) gyakran láthatunk a vízfolyások mentén.
A völgyekben rendkívüli a növényvilág változatossága; sokféle páfrányfajtát találhatunk itt és olyan tipikus, széles levelű erdőkben élő növényeket, mint például az Odvas keltike (Corydalis cava), Erdei sárga árvacsalán (Lamiastrum galeobdolon) és az Erdei varázslófű (Circaea Lutetiana).


Forrás: Swedish Environmental Protection Agency

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Népesség

Népesség: 9074055 (2010. július)
Demográfiai szerkezet:
0-14 év közöttiek: 15,7 % (férfi 733597/nő 692194)
15-64 év közöttiek: 65,5 % (férfi 3003358/nő 2927038)
65 év és fölötte: 18,8 % (férfi 753293/nő950171) (2010-es adat)
A medián életkor ( a növekvő sorrendbe rendezett életkor adatok középső eleme, mely ilyen módon két egyenlő részre osztja népességet; ha páros elemszámú adatsorról van szó, akkor a két középső elem átlaga számít a minta középső, medián értékének):
teljes lakosságot véve: 41,7 év
férfiak: 40,6 év
nők: 42,9 év (2010-es adat)

A medián életkor jól tükrözi egy társadalom öregedését. 2005-ös adatok szerint a világ medián életkora: 28 év. Tehát az emberiség fele 28 év alatti, fele pedig 28 év fölötti. Természetesen ez az adat régiókra szűkítve lényegesen eltérő. Európa számít ilyen szempontból a legöregebb régiónak 38,9 évvel, viszont ország szintre bontva az elemzést Japán a legöregebb 43 évvel. Legfiatalabbnak Afrika számít, 19 év medián életkorral. (Forrás: Black Stone, Standard Funds Solutions)

Növekedési ráta:
0,16 % (2010)
Születési ráta:
10,14 születés/1000 fő
Halálozási ráta:
10,2 halálozás/1000 fő (2010. július)
Nettó migrációs arányszám (migrációs ráta, vagyis a ki- és a bevándorlási arányszámok különbözete 1000 lakosra vetítve):
1,65 vándorlás/1000 fő
Nemek aránya:
születéskor: 1,061 férfi/nő
15 év alatt: 1,06 férfi/nő
15-64 év között: 1,02 férfi/nő
65 év és fölötte: 0,8 férfi/nő
teljes népességet tekintve: 0,98 férfi/nő (2010)
Csecsemőhalandósági ráta:
teljes: 2,74 halálozás/1000 élve születésre
férfi: 2,9 halálozás/1000 élve születésre
nő: 2,57 halálozás/1000 élve születésre (2010)
Születéskor várható átlagos élettartam:
teljes népességet tekintve: 80,97 év
férfi: 78,69 év
nő: 82,4 év (2010)
A teljes termékenységi ráta:
1,67 élve született gyermek/anya (2010)
Etnikai csoportok:
Őslakosok: svédek, finnek és számik
Külföldi születésűek vagy első generációs bevándorlók: finnek, jugoszlávok (még abból az időszakból), dánok, norvégok, görögök, törökök
Vallás:
Luteránus 87%, továbbá Római katolikusok, Ortodoxok, Baptisták, Muszlimok, Zsidók, Buddhisták
Beszélt nyelvek:
svéd, kevés számi és finn nyelvű kisebbség


Forrás: Enjoy Stockholm, the royal city honlapja

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Alapadatok

Elhelyezkedés: Észak-Európa; határai a Balti-tenger, Botteni öböl, Kattegat és Skagerrák, Finnország és Norvégia között.
Földrajzi koordinátái: északi szélesség 62. foka és a keleti hoszzúság 15 fokának találkozásánál.
Terület:
Összterület: 449964 négyzetkilométer
Ebből szárazföld: 410934 négyzetkilométer
Vízterület: 39030 négyzetkilométer
Területi összehasonlítás:
Kicsivel nagyobb, mint Kalifornia
Szárazföldi határvonala:
Teljes hosszúság: 2233 km
A határországoknál: Finnországnál 614 km, Norvégiánál 1619 km
Partvonalak menti határvonal hosszúsága: 3218 km
Tengeri jogosultságai:
Felségvizek: 12 tengeri mérföld
Kontinentális szelf: 200 méter mélység
Klíma:
délen mérsékelt, hideg, felhős téllel és hűvös, részben felhős nyárral; északon szubarktikus
Domborzat:
főként síkság, vagy enyhén dimbes-dombos alföldek jellemzik, a nyugati részen hegyvidékkel
Természeti erőforrások:
vasérc, réz, ólom, cink, arany, ezüst, wolfram, urán, arzén, földpátok, az erdő faanyaga, vízerőművek
Földhasználat:
Termőföld: 6,54 %
Állandóan bevetett területek: 0,01%
Egyéb: 93,45 (2011-es adat)
Öntözött területek:
1150 négyzetkilométer (1998)
Természeti veszélyforrások:
Úszó jégtáblák a környező vizeken, különösen a Botteni-öbölben, amely megakadályozhatja a tengeri közlekedést
Környezet – aktuális problémák:
a savas eső károsítása a talajban és a tavakban; az Északi-tenger és a Balti-tenger szennyeződései


Forrás: Enjoy Stockholm, the royal city honlapja

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Sånfjället Nemzeti Park

Terület:10300 hektár
Alapítás: 1909, melyet 1989-ben kibővítettek.

Odautazóknak

Sånfjället egy hegység, amely magasztosan emelkedik ki a Härjedalen tartomány közepén elterülő erdőségből. A hegy és a környező erdő a medvék egyik legfontosabb élőhelyeként ismert egész Skandináviában.

Az utolsó jégkorszak gleccsereinek olvadékvizei rengeteg hordalékot szállítottak magukkal, melyet – kilépve a (gleccserek elvégződésénél lévő) gleccserkapun – nagy síkságokon terítettek szét, sajátos geológiai képződményeket létrehozva.

Elhelyezkedés: Hede településtől 15 km-re délre, Härjedalen önkormányzathoz tartozóan, Jämtland megyében.

Megközelítés: Autóval könnyű elérni a park területét; Nyvallen felől, ahol információt is kaphatunk és menedékhelyet is találunk , ill. Valmen folyónál, ahol parkolni tudunk és szélvédett helyek is vannak. Nysätern-nél is beléphetünk a park területére, ez kifejezetten tél folyamán kedvezőbb környék.

Sånfjället hegységben a legmagasabb csúcs 1278 m magasan helyezkedik el tengerszint fölött, ahonnan széles látóhatárral tárul szemünk elé a fenséges táj képe; a hegyvidéki pusztaság, ahol rénszarvasok sem legelnek. A park a rénszarvasok nyári legelőjétől keletre található. Az egykori belföldi jégtakaró mérhetetlen erejének nyomai láthatók a hegyek lejtőin. Kiterjedt jégkori vízelvezető csatorna rendszer alakult ki a jég olvadási pereme mentén kialakult vízfolyások által.

A növényvilág elég szegényes, de a fauna érdekesebb képet ölt. A parkban állandó medve és gímszarvas állomány él és hiúzt is láthatunk, akik a park hatalmas részein barangolnak, tehát nagy eséllyel pillanthatjuk meg őket.


Forrás: Swedish Environmental Protection Agency

« Előző cikk
 
Következő cikk »