Svédország földtani térképgenerátora

Svédország egyik geológiai honlapján, a Geoligical Survey of Sweden oldalán található egy térképgenerátor, melyen keresztül értékes földtani térképekhez juthatunk. A GIS rendszerű, layerek (rétegek) által tematizált térképrendszer rendkívül hasznosnak bizonyulhat, ha geológiai túrára indulunk a közel 450 000 km2-nyi terület bármely részén.

A generátort megnyitva, bal oldalon kiválasztható a térkép témája, méretaránya és, hogy milyen lapméretben igényeljük (A4, A3, stb.). Majd ráközelítünk a tényleges részletre, amire szükségünk van. Ezek után a folytatás gombra kattintva beírjuk az e-mail címünket, amire elküldi a térképszelvényt jelkulccsal együtt.

Göteborg területéről 1:50000-es méretarányban, főként alapkőzetet ábrázoló szelvény:

A térkép információt nyújt többek között Göteborg belterületén futó szerkezeti vonalakról, továbbá a szinte az egész terület világos narancs színnel ábrázolt részéről, melyen ultrabázisos, bázisos és intermedier intruzív (kőzetek közé benyomult és ott a mélyben megszilárdult magmás) kőzetek fekszenek. Ilyen kőzetek például a gabbró – amely a felszínre kiömlő bazalt mélyben megrekedt magmás változata, – a diorit – mely egy mélységi magmás típus, az felszínre kiömlő andezit mélységi párja. Szürkébb hosszanti foltként a kvarcban és földpátban gazdag üledékes kőzeteket láthatjuk.
Borås negyedidőszaki üledékeit tartalmazza a
baloldali, szintén 1:50000-es méretarányú szelvény. A térkép glaciofluviális üledékeket, homokos till anyagot és néhol talajjal fedett alapkőzetet ábrázol.
Rendelkezésünkre áll a generátor még számos más témában is, melyekhez szintén ugyanilyen módszerrel juthatunk hozzá. Kiválaszthatunk az alapkőzetet és a negyedidőszak üledékeit ábrázoló szelvényeken kívül geofizikai -, geokémiai jellemzőkről szóló térképet, továbbá talajvíz és tenger térképet. Végül, de nem utolsó sorban megtekinthetjük Svédország partvonalának változását akár 15000 évre visszamenőleg is.
A térképgenerátort itt lehet megtalálni.

Forrás:  Geological Survey of Sweden

« Előző cikk
 
Következő cikk »

Svédország csodálatos tájképének negyedidőszaki háttere

Svédország felszíne rendkívül változatos. Területét olyan drámai események alakították a  geológiai földtörténet során, mint a földrengések, vulkanizmus, és eljegesedés. A geológiai események, a kialakult alapkőzet, majd a később rátelepült fiatalabb üledék és az azon elhelyezkedő talajtakaró együttesen adják meg a táj természeti képét.  Számos természeti erőforrás áll rendelkezésükre ’geológia időpillanatok’ eseményeinek köszönhetően.

Azonban a földtörténeti fejlődés semmi esetre sem ért véget. A természeti folyamatok állandóan zajlanak körülöttünk és alattunk a Föld mélyén, habár lassan és emberi szemmel néha láthatatlanul. A mai tájkép különböző időszakokból származó mozaikokat mutat; idősebb kőzetek, melyek kb. 3 milliárd évvel ezelőtt képződtek és fiatalabbak, melyek még jelenleg is formálódnak.

Svédország területén számos hegységképző folyamat ment végbe, formálva annak felszínét. Legidősebb kőzetei 2, 8 és 2,6 milliárd évesek, melyek csak a legészakibb területeken bukkannak elő kevés helyen. A táj végleges morfológiai arculatát az utolsó jégkorszak alatt és után képződött üledékek, a belföldi jégtakaró és a jég  visszahúzódásának folyamata, majd további eróziós tevékenység rajzolta meg.

Svédország negyedidőszaki geológiája
A Föld legfiatalabb periódusa, a Negyedidőszak, mely magába foglalja az utóbbi 2 -3 millió évet. Ezt az intervallumot számos jegkorszak és melegebb, jégkorszakok közötti időszak (interglaciális) jellemzi. Az éghajlat változásának oka valószínűleg a Föld pályaparamétereiben keresendő, melyeknek kismértékű változásai  kevesebb nyári besugárzással járnak. Ennek következtében alakulhatnak ki jégkorszakok.

A negyedidőszaki jégkorszak 115 ezer éve kezdődött. Sorozatos ingadozás után a jég frontja 23000 évvel ezelőtt elérte a maximális kiterjedését nyugat Dánia, észak Németország és Lengyelország területén. Akkoriban Svédországot teljesen befedte a szárazföldi jégtakaró. Majd 22 ezer évvel ezelőtt jelentős klímaváltozás kezdődött. A jég visszahúzódását szemléletesen mutatja be a Geological Survey of Sweden oldalán megtekinthető térkép.

A jég közegében szállított üledékek egyik példája, -  melyből Svédország területén kifejezetten sokat találhatunk –  a till, melyet megkövülése után tillitnek nevezünk. A till jelenléte kifejezetten glaciális környezetre utal, mely osztályozatlan üledékes lerakódás különböző nagyságú, koptatatlan szemcsékkel. Ez azért fordulhat elő, mert a jég közegében nincs lehetőségük gravitációs ülepedésre, osztályozódásra és szállítás közbeni koptatódásra, nem úgy mint például egy folyóvízi szállítóközegben.

A nagyobb szemcséket és kavicsokat iszapos, homokos mátrix anyag veszi körül; ez a megjelenés tipikusan a till üledékre jellemző. Személyes látogatásom során Västra Götaland megyében, Borås területén is találtam till üledékre utaló anyagot. Földtani térkép alapján könnyen tájékozódhatunk a területen. A város hosszanti tengelyével szinte párhuzamosan futó folyó mentén és környékén főként glaciofluviális üledéket találhatunk, melyet homokos till anyag és néhol talajjal fedett alapkőzet vesz körül.

Svédország területén kezdetben a jég visszahúzódása lassú volt az átmeneti hűvös periódusoknak köszönhetően. Körülbelül 11.500 naptári évvel ezelőtt a szárazföldi jégtakaró visszavonult a Nyköping-Motala-Skövde-Dals Ed zóna széléről, majd 1500 évvel később a szárazföldi jégtakaró utolsó maradványa is elolvadt észak Svédország belső területein.

Észak-Európa, így Svédország tájainak arculatát is a jég eróziós munkája és a jégvájta területek feltöltődése alakította, majd a szél és a folyóvízi erózió újraformálta a tájat évezredek folyamán. Skandinávia területe iszosztatikus emelkedést mutat a mai napig is, mely annyit jelent, hogy a jégtömegtől felszabadult térség lassan visszanyeri természetes izosztatikus egyensúlyát.


Forrás: Sveriges geologiska undersökning

« Előző cikk
 
Következő cikk »